Veszélyben a sós tavak

GUBA ANDRÁS

andraas.guba@gmail.com

Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

 

A legutóbbi kutatások alapján tudósok figyelmeztetnek arra, hogy a világ sós tavai végveszélyben vannak. A Föld különböző pontjain elhelyezkedő tavak mélysége és területe csökkenő tendenciát mutat, elsősorban az emberi vízhasználatnak köszönhetően. Ha ezek a tavak kiszáradnak, az élővirágra és a gazdaságra is jelentős hatással lehetnek.

Az Urmia-tó vízszintjének változása 1984 és 2003 között. Forrás

A Nature Geoscience című folyóiratban megjelent cikk bemutatja, hogy a világ különböző pontjain, az Antarktika kivételével,  minden földrészen  drasztikusan csökken a sós tavak területe. A cikkben közölt térkép alapján Ázsiában a Holt-tenger, az Urmia-tó, a Lop-Nór, az Ebi-tó és az Aral-tó; Amerikában a Nagy-sóstó, a Salton-tó, az Owens-tó, és a Poopói-tó, Afrikában a Csád-tó; míg Ausztráliában a Corangamite-tó van a legnagyobb veszélyben.

A sóstavak fontos élőhelyeknek számítanak a vándormadarak számára, mert hatalmas mennyiségben találhatnak sórákokat és sólegyeket. Az ipar számára is negatív hatással lehet a kiszáradásuk: számos ásványianyag-lelőhely károsulna. A turizmus is jelentősen lecsökkenne ezeken a helyeken, például a Holt-tenger vízszintcsökkenése már most hatással van a turizmusra. A sós tavaknak közvetlen hatása is van a helyiek egészségére. Ha ezek a tavak kiszáradnak, hatalmas mennyiségű por kerül a levegőbe és az emberek tüdejébe. A megnövekedett porkoncentráció miatt jelentősen megnőtt a légzésszervi megbetegedések száma ezen tavak környékén. Például az USA-ban, az Owens-tó közelében levő Los Angeles városa több pénzt fog költeni az elkövetkező 25 évben a száraz por miatt kialakuló betegségek ellátására, mint maga a kitermelt víz értéke.

A tudóscsoport esettanulmányként mutatja be az Utah állambeli Nagy-sóstó helyzetét. Az utóbbi 160 évben több, mint 3 méterrel csökkent tó vízszintje, a területe pedig 50 %-kal lett kisebb. A közelben levő Salt Lake City városát pedig közvetlenül sújtják a porviharok.

A cikk alapján bebizonyosodik, hogy a tavak vízszintjének csökkenése nem elsősorban a hosszú távú éghajlatváltozás eredménye, hanem az emberi vízhasználat miatt jött létre. A vízfelhasználás nagy részét a mezőgazdaság adja.  Például a Nagy-sóstóba folyó Bear-folyó emberi vízfelhasználásának 92%-át a mezőgazdaság adta.

A tudósok szerint a tavak egészséges állapotának visszaállításához jelentős mennyiségű vízre volna szükség. Például a Nagy-sóstó egyensúlyi állapotához közel 30%-kal több befolyó víz kellene.

 

Források:

Wayne A. Wurtsbaugh, Craig Miller, Sarah E. Null, R. Justin DeRose, Peter Wilcock, Maura Hahnenberger, Frank Howe, Johnnie Moore. Decline of the world’s saline lakes. Nature Geoscience, 2017; DOI: 10.1038/ngeo3052

Water quality in the Great Salt Lake Basins, Utah, Idaho, and Wyoming, 1998-2001, USGS

Kép forrása:

Urmia-tó vízszintje

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.